A Mind Map szerepe a kreativitásfejlesztésben
Ebben a technikában egy adott gondolkodási projektben az egyedi haladási irányainkat, azok részfázisait, csomópontjait és elágazásait, összefüggéseit képileg megjelenítő eljárásról van szó, amely a gondolkodás serkentését, áttekinthetőségét, egyedi lenyomatát és eredményeinek rögzítését szolgálja. Egyesek szerint Leonardo da Vinci is ezt használta, amikor vázlatkönyveiben a szövegeket és képeket egymás mellé és köré fűzte abban a sorrendben, ahogyan azok értelemszerűen egymáshoz kapcsolódtak. A Mind Map alkalmas arra, hogy felszabadítsa a lineáris jegyzetelés során dominánsan működő bal agyféltekét és becsatlakoztassa a jobb félteke fantáziadús tevékenységét is, felfüggesztve ezzel egy időre a szekvenciális gondolkodást.
Vegyünk egy pedagógiai értekezletet, amelyben egy programhoz való csatlakozásról kell dönteni a vezető irányítása alatt. Ha ezt egy táblán vagy egy nagy csomagolópapíron szemléltetjük szekvenciális jegyzeteléssel, akkor a tények, érvek, ellenérvek egymás alá vagy oszlopokba rendeződnek. Jó esetben már az első felvázolásunk valamelyest strukturált lesz, azonban nem ábrázolja a gondolatok, gondolkodási részfázisok kapcsolódásait és viszonyait; nem látjuk át az egészet, ha valamely gondolatot meg akarunk ismét nézni, ahhoz át kell futnunk az egész jegyzetet – ezen kissé könnyít, ha eltérő kiemeléseket használunk vagy több színnel írunk –; legrosszabb esetben nem is mindenki véleménye kerül felírásra. Általában egyvalaki dolgozik fizikailag aktívan, azaz ír, míg a többiek vagy hozzászólnak, vagy mélyen hallgatnak. Így a módszer gyorsan megöli a figyelmet; nincs benne mnemonikus (könnyen megjegyezhető, illetve egy hosszabb műveletsor rövidített formában való megjegyzése) elem, ami megnehezíti az emlékezést; kulcsszavai egy idő után elvesznek a többi kulcsszó között; a linearitás pedig nem kompatibilis az agy asszociatív információszerző és konstruáló módszerével.
Az agy hálója sugaras (idegsejtek és dendritek sorozatos kapcsolódása), tele elágazásokkal, görbületekkel. Amiként a természetben a legelemibb forma a görbe, úgy a testünkben sem találunk egyenes vonalakat, és ennek következtében az elmetérképünkben az összekötő vonalaknak sem lehet más dinamikája, mint az „elhajlás” és görbület. Amiként agyunk az információkat asszociációkkal, képek, hangok, illatok, szavak stb. együttesével felidézhető módon kapcsolja össze, úgy a Mind Map is hasonlóképpen kívánja ábrázolni ötleteinket, gondolatainkat, minél könnyebben felidézhető, megjegyezhető módon.
Négy jellemzője a következő:
- 1. A fókusz, egy kiindulópont, amely a tér (papír, tábla, képernyő stb.) közepére kerül.
- 2. A fókuszhoz kapcsolódó fő témák, gondolatok, asszociációk sugarasan kerülnek elrendezésre.
- 3. Az ágak mellé kerülnek piktogramok, kulcsszavak és továbbágazások.
- 4. Az ágak közötti összefüggéseket is jelöljük, amelyek átívelhetik a teret.
A kép, amit kapunk rendszerezett; színes; vázlatos és változatos; jól láthatóak a kapcsolódási pontok, amelyek kiegészíthetőek még; egyben szemlélteti a teljes képet; bármelyik része közvetlenül, visszakeresés nélkül látható. Egy dinamikus rendszert kapunk, amelynek során nem tévesztjük el a fókuszt és segítséget kapunk általa egy probléma megoldásához. Ha kívülről megfigyeled, akkor egy fa vagy maga az agy jut róla eszedbe – nem véletlenül.
Térjünk vissza az értekezlet alaptémájához. Egy programhoz való csatlakozásról kell dönteni, amelyet előtte párban vagy 3-4 fős kiscsoportban alaposan megtárgyalunk, feldolgozunk a Mind Map módszerével. Ehhez célszerű 30-45 vagy 60 percet kijelölni. Lehet, hogy minden csoport ugyanazt a témát dolgozza fel, de az is lehet, hogy a program egy-egy kérdéses részét osszuk szét. A csoportok egy-egy nagy alakú csomagolópapírt és számos színes filcet használnak, a munkába mindenki aktívan beleteszi a saját meglátását, azaz nem csak tanácsokkal látja el társait, hogy milyen színnel mit írjanak fel, hanem maga is beleír, belerajzol. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az aktív, kreatív írás újabb ötleteket generál, sőt nagyszerű módon fejleszti a tagok együttműködését is. Miután összegyűjtöttük a szükséges alapinformációkat (miről szól a projekt, mit tudunk már, mi az, amit még nem stb.), úgy rögzítjük a „térképen” a gondolatainkat, az összes felmerülő ötletünket, ahogyan azok felbukkannak. A tartalom alakulásával és kikommunikálásával egyre áttekinthetőbbé válik maga a projekt és a projektben betölthető szerepe a célcsoportnak, szabad mozgásteret ad és élvezetessé teszi a közös munkát. Időben hatékonyabbnak bizonyul, a prioritások felállítása, a stratégiák kidolgozása, a döntés-előkészítési folyamatok könnyebbé válnak ez által. A kijelölt idő lejártával a csoportok bemutatják, amire jutottak, majd a tapasztalatokat szóban vagy egy újabb nagy Mind Mapben össze lehet foglalni.
2007-ben egy minikutatás keretében 10. osztályos budapesti középiskolás tanulók körében magyar irodalom órán került megismertetésre a módszer kevesebb, mint 10 percben. Ezt követte az aktív alkalmazási fázis. A munkamenetet és az órai együtt dolgozást nagyon élvezték a diákok, csupán az időt kevesellték a kifejlett ábrák megalkotására. Könnyebbnek találták a szavakkal való, balról jobbra haladással írt jegyzetelést, mintsem a grafikus ábrázolást, mert ez sokkal nagyobb odafigyelést és tudatosságot, illetve jelenlevést kívánt meg tőlük. Talán ennek is köszönhető, hogy az óra végére egyszerre érezték aktívnak és örömtelinek magukat, és mindemellett fáradtnak. Flowban voltak. A tanár azonban gyakran zavarban érezte magát, attól tartva, hogy a gyerekek nem figyelnek arra, amit mond, mert közben például a színesek kölcsönkérését intézik egymás között a padtársak. A pedagógus nyüzsgést tapasztalt az órán, gyakran a szóbeli fegyelmezéshez és az elmondottakra való visszakérdezéshez folyamodott. A kérdésekre az osztály jelentős többsége helyesen tudta a választ, annak ellenére, hogy gyakran lefelé néztek és a színes ceruzák, tollak között matattak. Eme egyetlen és kirívó órai alkalom még nem okozott mély, heuréka! felismeréseket a tanulókban, hogy kedvet érezzenek a technika későbbi, akár más órákon való felhasználásában. Kissé értetlenül álltak az elmetérkép gyakorlati haszna előtt, úgy vélték, túl sok időt venne igénybe nap mint nap ilyen ábrákat óráról órára készíteni. A foglalkozás újszerűsége, szokatlansága és ebből adódó kezdeti nehézsége azonban természetes érv esetükben – akárcsak a kezdő felnőttek esetében. S mivel az iskola nem szorgalmazza más tanulás-módszertani elem bevonását az oktatásba, amíg a „lineáris vonal-és gondolatvezetés” dominál a tanórákon, addig más példát vagy lehetőséget nem látva, a diákoknak nem igazán lesz lehetőségük elméjükön, és leginkább kreativitásuk kiélésén, motivációjuk kiaknázásán ilyen módon csiszolni.
Egyetlen dia, egyetlen oldal
Mivel az elmetérkép segítségével az információhalom strukturáltan jelenik meg, ami 3-5 oldalt jelent lineárisan leírva egy füzetbe, az ráfér egyetlen fekvő A/4-es lapra. A módszer kétségkívül helytakarékos, kellő gyakorlottsággal pedig időtakarékos eljárássá is válik: egyrészt készítésében, mert egyre hamarabb elkészülünk vele, másrészt pedig – ez elég hamar észlelhető lesz – a tanulásra fordított időben. Tekintettel a készítés folyamatára és a közben végzett agyi folyamatokra (egy szimbólum elkészítéséhez, egy rajzelem beszúrásához a hallott vagy olvasott információkat absztrakttá kell tenni, egy piktogramba sűríteni, amiről akár egész bekezdések jutnak majd eszünkbe). A hagyományos tanulási és jegyzetelési technikánál gyakran automatikusan és passzívan írunk. És mivel gyakran hiányzik a konstruálási folyamat aktivitása (pl. kérdezés, átalakítás, manuális átalakítás), így nemhogy egyszer, hanem akár tízszer is át kell néznünk, el kell olvasnunk, hogy mit írtunk, ha szeretnénk azt másnak megtanítani vagy felelni belőle. Az elmetérképkészítés legkényelmesebb tempója az olvasott szöveg feldolgozásánál vagy egy megbeszélés, beszélgetés rögzítésénél lehet. Egy előadás közvetlen elmetérképes jegyzetelése már nagyobb fokú fókuszáltságot, lényeglátást, „jelenlevést”, azaz koncentráltságot igényel a hallottak strukturálására és „letérképezésére”.
A Mind Mapnek köszönhetően, ha PowerPoint prezentációt készítünk, diasorunk állhat csupán egyetlenegy diából, amelyen Mind Map formátumban tesszük láthatóvá előadásunk teljes spektrumát. Ez által a közönség számára is áttekinthetővé válik, hogy honnan hová kívánunk eljutni az előadásunkban, illetve az is világossá válik, hogy mely kulcsszavak és kulcsképek teszik/tehetik igazán emlékezetessé a tréner szavait. A pontos követéshez érdemes lézerrel vagy más módon jelölni beszéd közben, hogy a Mind Map mely részénél tartunk az előadásunkban.
Innen tulajdonképpen már csak egy lépés, de technikailag egy nagyobb ugrás a magyar fejlesztésű, web-alapú prezi használata. A Prezi egy innovatív eszköz arra, hogy a digitális történetmesélés, előadókészség mesterévé váljunk. A jelenlegi hazai oktatási és előadói kultúrában még mindig a lineáris gondolkodásmódot helyezzük előtérbe, amit a PowerPoint tökéletesen leképez – effektek ide vagy oda, általában a betűsorok rajzása dominál. Gondolkodásmódunk és bemutatandó témánk azonban általában nem lineáris, bár strukturált. Az egyes információrészek között összefüggések vannak, amelyek elegánsan, egyszerűen és érdemlegesen egyfajta egységben érdemes láttatnunk és felfedeztetnünk. A diákat meghaladva erre az elmetérkép és a „mozgó” Mind Map képes, mint amilyen prezentációkat a Prezivel készíthetünk, ahol ráközelíthetünk az izgalmas és fontos részekre, majd „kizoomolva” hátrébb léphetünk, hogy megnézzük milyen kapcsolatban áll a kiemelt elem a többivel. A megértés és a látottakra való emlékezés így garantáltabbá válik.
Egy gondolat a puskázásról
A „puskázás” kockázatos, többnyire elítélik a tanárok, és szigorúan büntetik. Az elmetérkép-jegyzetek használata azonban jót tesz a tanulónak, hiszen már a megrajzolásával is nagy előrelépést tesz a bevésődés, megjegyzés felé. Az ilyen típusú térképeknél kisebb a valószínűsége, hogy szóról szóra ugyanazt írják a diákok, mivel az egyéni térképek is változhatnak, szemben a tankönyvekből kimásolt adathalmazzal vagy körmondatokkal. Esetenként feleltetés során is megengedhetnénk ezen térképek segítő használatát. A „puskaírás” során is tanul a diák, miközben rendületlenül jegyzetel, ám egy elmetérképes jegyzék ennél még hatékonyabb lehet, ugyanis míg a „lineáris”, nyomtatott szöveghez hasonló jegyzetekbe való pillantgatások felfüggesztik az önálló gondolkodást, addig a humoros, színes ábrák megerősítő, építő segítséget nyújthatnak. Az egyéni illusztrációkat a tanuló feleléskor szóban elemzi. A pedagógus már az órai jegyzetből világosan láthatja – anélkül, hogy a diák egyetlen szót is szólna – , mennyire értette meg a diák a téma (az adott lecke, tananyag) összefüggéseit, és hogy az milyen rendszerré állt össze a tanuló fejében. A fogalmi térképek ugyanis élesen árulkodnak a tudásról, nézetekről, koncepciókról; esetenként eltérés lehet egy későbbi, óra utáni átrajzolt, javított, „szépített”, immár letisztult ábrához képest a pillanatnyi órai jegyzetnek.
A Mind Mapping egy hatékony eszköz tehát a tervezés, a rendszerezés, az emlékezés és a kommunikáció hatékonyságának növeléséhez.
Mikor és hol használd?
- Tervezés
- Találkozók, értekezletek, megbeszélések, csoportmunkák
- Konferenciák
- Prezentációk
- Költségvetések
- Stratégiai víziók
- Projektek
- Brainstorming ülések
- Teljesítményértékelések
- Kérdésfeltevések
- Megoldáskeresés
- Naplóírás
- Jegyzetelés
- Kooperatív feladatmegoldás
- Valaminek a megszervezése (pl. utazás, esemény, családi kapcsolatok, vásárlás, a jövő tervezése, életpálya, előnyök és hátrányok mérlegelése stb.)
- Önéletrajz készítés, üzleti növekedés, célok elérése, információ összegzése, lényegkiemelés, összefoglalás stb.)
- Bármely tantárgy keretében tanulástechnikai céllal
- Gondolatok megjelenítése, ötletelés, könyv írása, tervezés, önelemzés, félelmek megértése, agytorna, szövegértés, tanult anyag felidézése, összefüggésrendszerek feltárása, memória javítása stb. során.
Az ötletgeneráláshoz és a problémamegoldáshoz az elmetérképezés egy kitűnő eszköz: mentálisan frissítő és érzelmileg bátorító.
Jól bevált, fejlesztő és terápiás hatású eszköz mindazok számára is, akiknek olvasási (és ezáltal tanulási) nehézségei vannak, ráadásul tudatnyugtató értékei vannak. „A Mind Mappinget a memória agybarát eszközeként találtam ki, majd rájöttem, hogy sokkal többre való – arra, hogy segítsen bennünket csatlakozni ehhez a Mindful állapothoz, és gondoskodó és kreatív irányba terelni az önismeret, az együttérzés és az önbizalom felé.” (Buzan & Keene, 2020, 65.)
Amit egy elmetérkép ad
- tisztánlátást és áttekintést nyújt;
- információkkal szolgál az előretervezésben;
- teljes visszapillantást nyújt;
- megbízható információraktárként szolgál;
- beindítja a képzeletedet, kreatív megoldásokra ösztönöz;
- önmagában is élvezetes áttekinteni;
- flow élményt.
Az elmetérkép utat tör magának a halott erdőben, és megvilágítja a kulcsfontosságú ágakat minden témában.
Az elmetérképezés az előtted álló feladatra való erős koncentrációt jelenti, ami olyan módon működteti az agyadat, hogy az szükségszerűen jobb eredmények eléréséhez vezet. Mellébeszélés helyett a lényeget láttatja.
„Az emberi agy több, mint egymilliárd idegsejttel rendelkezik, amelyek közül mindegyik erősebb, mint egy személyi számítógép. Ráadásul a radiáns gondolkodás hatására az agy lineáris helyett szinergetikusan működik. Ez azt jelenti, hogy a műveletek összegének száma mindig meghaladja a műveletek számát. Az elmetérkép továbbá utánozza agysejtjeink milliárdnyi szinapszisát és a közöttük lévő kapcsolatot. A legújabb eredmények alátámasztják, hogy az elmetérképezés az emberi agy gondolkodási folyamatának természetes megnyilvánulása, és hogy valójában minden ember belső elmetérképek szerint gondolkodik.” (Buzan, 218, 50-51.)
ÉLD ÁT! – GYAKORLATI ÖTLETTÁR
Az alábbi ötlettárban egy-egy olyan élményfeladatot találsz, amelyek a napi rutin kialakítását segítik akár saját magad, akár a kisebb, vagy nagyobb gyerekek, sőt az egész család számára.
Válassz közülük korcsoport szerint!
Kicsiknek
#1 Karácsony
Gyűjtsetek össze minél több témát, fogalmat, tárgyat a karácsonyi ünneppel kapcsolatban! Használjatok hozzá képkártyákat is!
Ezek alapján alkossátok meg a karácsonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és élményeket egy dinamikus elemtérkép formájában! Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes képek, szavak?
Állítsátok középre a karácsony szimbólumát (amiben közösen megegyeztek, ezt játszhatja a pedagógus is), majd tőle „elágazva” húzzatok magatokkal egy-egy papírgirlandot / boát / sálat! Fogjátok meg a végét és mondjátok ki hangosan, hogy kik vagy mik vagytok ezen az ünnepen! Kik és mik kapcsolódhatnak még hozzátok? Ők is egy-egy sállal vagy girlanddal „ágazzanak” tovább tőletek.
Nagyoknak
#1 Jegyzetelj 2.!
Válassz egy humán órát és a hallott-látott tapasztalatokat és információkat öntsd helyben egyetlen elmetérképbe! Óra után még csinosíthatod, akár át is „alkothatod”!
- Egy hét múlva ez alapján magyarázd el valakinek a tananyagot!
- A legközelebbi alkalomra ez alapján készülj és tanulj! Figyeld meg, mennyi mindent tudsz felidézni!
Felnőtteknek
#1 Értekezz!
A következő nevelési értekezleten, amikor közös gondolkodásról van szó, elmetérképezéssel támogasd a csoportfolyamatot!
Ha valamit megvalósítottál ezekből, küldd el tapasztalataidat a campus@pozitivpedagogia.hu címre, és ha hozzájárulsz, megjelentetjük.
Ráérő – OlvasÓrák
Az alábbi irodalmakat ajánljuk a témában neked!
- Buzan, Tony (2018): Elemtérképezés mesterfokon. Bioenergetic Kiadó, Budapest.
- Buzan, Toni & Keene, Ray OBE (2020): 2020 Vision. Mind Sports, Mind Mapping and The Brain.
- Kaszás György (2011): Gondolkodjunk, mert vagyunk! HVG Kiadó, Budapest, 184–201.
- Szarka Emese (2014): (Ön)Reflexiós technikák az óvodai munkában. Fejlődés és fejlesztés az óvodában. Módszertani segédanyag a kompetenciaalapú óvodai neveléshez. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest, 1–42.
